Úgy érzem, most jött el az idő...

Holnap lesz az első számú kedvenc sorozatom utolsó része. Igen, a 'Prison Break'-ről, azaz 'A szökés'-ről van szó. Igen, az utolsó rész, bár az RTL Klub is levetíti azt a kiegészítő filmet, amellyel a készítők kedveskedni akartak a rajongóknak. Több kevesebb sikerrel. Majd aki látja, vagy aki már látta, az tudja, mire gondolok -a végét illetően is...
De most nem is erről akartam beszélni.

A sztori nem egy lányregény, de mégis sikerült beletenni egy olyan szerelmi szálat, amely engem teljesen megfogott. Sokan sokfélét mondanak Michael és Sara szerelméről, de engem ez szokás szerint nem befolyásol;-), nekem csak az számít, amit belőlem kihozott az a néhány mondat, az a pár mozdulat, az a kevés igazán boldog 'ellopott' pillanat.
Majdnem teljesen tökéletes...

Régebben, amikor Jennifer Rush 'The Power of Love' című száma sláger volt és hallgattam, nem is igazán figyeltem a teljes szövegére, csak egyszerűen tetszett a hangulata. Mikor a sorozat kihozott belőlem olyat, amit korábban más nem (;-)), akkor elkezdtem zenét keresgélni és mivel nem akartam, hogy esetleg a szöveg teljesen más legyen, mint a kép, "belemélyedtem" a dalszövegbe és legnagyobb meglepetésemre szinte tökéletesen rá tudtam illeszteni Michael és Sara történetére.

Nos, ennyi elég is a szövegből, jöjjön inkább 'az én szememmel' a zene és a kép. Együtt.